top of page
Az FBTSZ egyesíti az innovatív technológiákat a kiegészítő gyakorlattal...

Szolgáltatások

​​

​

  • Egy európai szinten új, egyedi fejlesztésű, ugyanakkor évek óta fejlesztett, tesztelt, működtetett haszonanyag feldolgozó csúcstechnológia magyarországi bevezetése, kizárólagos licensz szerződés alapján (Európa több országában történő bevezetéssel párhuzamosan).

  • A hazai lerakásra kerülő műanyag hulladék lerakásának megelőzése minél nagyobb arányú, anyagában történő hasznosítása környezeti terhelés nélkül, valamint a kémiai depolimerizáció eredményeként keletkező szén-hidrogén, koksz, gáz és esetleges fémek alternatív energiaforrásként történő újrahasznosítása, értékesítése.​

  • Üzem kialakítása, feldolgozó reaktorok és vezérlésük beszerzésére.​

  • Telephely kialakítása, további gépek és eszközök beszerzése.

 

 

Készpénz a szemétből...

 

Ennek a megközelítésnek az egyik legnagyobb előnye az, hogy mindenki - a vállalkozásoktól a fogyasztókig - elkezdi értékelni az olyan anyagokat, amelyek korábban "hulladéknak" számítottak. Amikor az emberek felismerik, hogy ezen anyagok értékesek, akkor mindenki elkezd gondolkodni, hogyan lehet ezt az értéket kinyerni és a közösségek számára felhasználni.

Nem eldobni !

Nem eltemetni !!

És persze nem elégetni !!!

 

Mitől van tehát a műanyagnak belső értéke, mint üzemanyagforrás?

A műanyagokat elsősorban energiaforrásokból, jellemzően földgázból vagy olajból állítják elő, ezáltal a műanyagokat alkotó szénhidrogének magában az anyagban vannak jelen. Lényegében a műanyag egy tárolt energia forma, amely folyékony üzemanyagforrássá alakítható.

Érthető, hogy az emberek azt kérdezik, miként lehet minél többet kihozni ebből az értékes hasznosítási iparból és hogy hogyan nyerik ki ezt az értéket a hulladéklerakókból.

Természetesen az egyik mód a műanyag újrahasznosítása, amiből csak lehet. Ma az újrahasznosítási technológiák sokféle típusú műanyagot újrafeldolgoznak - főleg palackokat - de még sok rugalmas műanyag is, például zacskók és csomagolások újrahasznosíthatók a világ legnagyobb élelmiszerboltjaiban.

 

De mi a helyzet azokkal a műanyagokkal, amelyeket gazdaságilag nem lehet újrahasznosítani? Még mindig tartalmaznak energiát és nagyrészt kihasználatlan értéket, mint új potenciális üzemanyagforrást.

 

Üzemanyagot az alkalmazott műanyagokból

 

A feltörekvő technológiák új csoportja segít a nem újrahasznosított műanyagok átalakításában beillaszteni az üzemanyagok, nyersolaj és ipari alapanyagok sorába. 

A műanyagokat egy részét összegyűjtik és újrahasznosítják. Ám célunk a nem újrahasznosított műanyagok (vagy maradékanyagokat) üzemünkbe kerülése, ahol oxigénmentes környezetben hevítjük, ezek megolvadnak és gázokká párolognak. A gázokat ezután lehűtjük és különböző hasznos termékekké kondenzáljuk. A technológia nem tartalmaz égést!!!

Az adott folyamattól függően a termékek szintetikus nyers vagy finomított üzemanyagokat is tartalmazhatnak. Felhasználhatók otthoni fűtéshez, motorokhoz működtetéséhez vagy ipari kombinált hő- és villamosenergia üzemanyagként.

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​

​​

​

​

Termokatalitikus depolimerizációs folyamat

​

Cél: az inputok átalakítása közvetlenül hasznósítható energiaforrássá (dízel olaj)

​

• a természetes 300 millió éves folyamat felgyorsítása 300 percre • 260 – 380 Cº maximális hőmérsékelt a természetes 4Cº helyett

• katalizátor alkalmazása + Dízel gyártása, vegyipari alapanyag vagy villamosenergia előállítására Önálló termelési folyamat:

▪ hozzáadott víz, anyag nem szükséges

▪ az előállított dízel kb. 10%-át használja fel + nincs dioxin + minimális a CO2 (a keletkező CO2 is újrahasznosítható) + minden szerves hulladékot át lehet alakítani + alacsony hőmérséklet / nyomás a folyamat során -> alacsony a működési kockázat + a keletkezett hő visszavezethető a folyamatba (szárítás) vagy felhasználható + nincs hőszennyezés 

A KÍSÉRLETI TECHNOLÓGIÁRÓL

A KDV/CDP/KDÜ-T rendszerben végbemenő katalitikus átalakítás végterméke Európában több helyen, például Lengyelországban az Ipari termékek és szolgáltatások jegyzékében a 24.66.32- 90.00 nyilvántartási szám alatt szerepel. A technológia a műanyag haszonanyagokban felhalmozódott energia kinyerésének kísérleti technológiai eljárása. Az eljárás jellemzően zéró káros anyag és zéró széndioxid kibocsátással hasznosítja újra a műanyagokat. 

A berendezés alkalmas az egyéb úton nem hasznosítható műanyagok, termelési selejtek, másodnyersanyagok feldolgozására. A folyamat  eredményeként hasznosítható, folyékony szénhidrogén keverék jön létre. Ez az anyag, mint energiahordozó lehet üzemanyag vagy tüzelőanyag, de mint vegyipari alapanyag további feldolgozásra /frakcionálásra is alkalmas. A műanyagok, másodnyersanyagok ilyen formában történő feldolgozása, lehetővé teszi, ezeknek az ipari szektorban keletkező, a környezetet rendkívüli módon terhelő anyagoknak, a gazdaságos és környezetkímélő hasznosítását. Technológiánkat gazdaságossági és biztonsági megfontolások mellett abból a célból fejlesztettük ki, hogy környezetbarát módon lehessen kezelni olyan ipari műanyagokat, amelyek feldolgozása nem megoldható vagy egyébként ártalmas és veszélyes lenne. Kísérleti technológiánk - számos más hasznosítási formával szemben – minden tekintetben megfelel az Európai Uniós szabályozás követelményeinek. 

A másodnyersanyagokat feldolgozó technológiánk, egy katalitikus eljárás. Ebben az anyag átalakulása, 420-490 0C közötti hőmérsékleten, zárt rendszeren belül, levegőtől hermetikusan elzárt környezetben játszódik le. A készülék belsejében atmoszférikus nyomású feltételek mellett, a műanyag másodnyersanyag megolvad, majd forr.

A folyamatosan adagolt katalizátor felületén a szénatomok megkötődnek, lekokszosodnak.

A láncokból leszakadó szénatomok kiválnak a struktúrákból, így az anyag struktúrája szétbomlik. Megtörténik a depolimerizáció, azaz a műanyagláncok és kötések törése, leépülése.

A folyamat eredményeként, egyenes láncú szénhidrogén keverék, egy új jellemzőkkel bíró, könnyű frakciókat viszonylag magas arányban tartalmazó olaj jön létre. A rendszer, a két reaktor párhuzamos ciklikus adagolásával napi 10t alatti műanyag haszonanyagot dolgozhat fel, ami havonta átlagosan 480 – 560 t mennyiségű műanyagot jelent, és ezzel átlagosan 250 -350 tonna mennyiségű végterméket, (C8 – C34 ) frakció keveréket állít elő. A rendszer működtetése egyszerű. Az üzemeltetés nem költséges és nem igényel nagyszámú üzemeltető személyzetet. Telepítésének feltétele egy kisebb, az átlagos ipari biztonsági és tűzvédelmi előírásoknak megfelelő csarnok. Az alkalmazott eljárásnak, köszönhetően, a depolimerizációs folyamat teljes mértékben digitálisan felügyelhető, kontrollálható. A számítógépes vezérlés, mindig biztosítja a rendszer működéséhez szükséges optimális paramétereket. 

A FELHASZNÁLT ALAPANYAGOKRÓL

Az eljárás során feldolgozásra kerülő alapanyagok különböző szektorokból származhatnak, többek között az elektronika, az élelmiszeripar, a vegyészet, az autóipar, az építőipar, a kozmetikai ipar területeiről. Az alapanyagként szolgáló másodnyersanyagok elsősorban poliolefinek, például polietilén (PE) és polipropilén (PP).

A hasznosítható haszonanyagok köre igen széles, a mindennapokban használt termékektől a speciális felhasználási területű termékekig terjed. Néhány példa a rendszerben feldolgozható az ipari szektorban a gyártás során keletkezett biológiailag le nem bomló melléktermék, termelési selejt és alapanyagként felhasználható haszonanyagokra:

• műanyag zsákok és táskák,

• tisztítószerek, kozmetikumok csomagolóanyaga,

• élelmiszeripari csomagolóanyagok,

• háztartási gépek műanyag alkatrészei,

• rádió és TV műanyag alkatrészek,

• gyermekjátékok,

• számítógépek és irodai berendezések műanyag alkatrészei,

• műanyag tárolók, tartályok, csővezetékek részei,

•ipari textilek, műszálak,

•járműipari berendezések alkatrészei (pl. lökhárítók, műszerfalak).

Az ismertetett eljáráshoz használt alapanyagoknak a következő követelményeket kell kielégíteniük annak érdekében, hogy a végtermék megfeleljen a szükséges minőségi szabványoknak. Elfogadható:

•ásványi szennyeződés: max. 5% (homok, por, üveg, apró fémes részek),

•víz: max. 10 %,

•nyomtatott felirat a hulladék műanyag csomagoláson,

•különböző színű, különböző szerkezetű és vastagságú csomagoló anyagok,

•különböző formájú használt PE és PP termékek,

•különféle mértékben keveredő PE és PP termékek, •műanyag fóliák alumínium bevonattal. Nem elfogadható:

•bármely más szennyeződés, más organikus összetétel, amely klórt és/vagy

•halogéneket, nitrogént, ként és karbonil csoportot tartalmaz. A feldolgozásra kerülő műanyag selejt termékek, haszonanyagok, másodnyersanyagok közül a polietilén/polipropilén szerepe kiemelkedő. Indoka, hogy a lehető legjobb minőségű végtermék kinyerése érdekében javasolt olyan alapanyag felhasználása, amely poliolefin műanyagok széles tartományát tartalmazza, beleértve a következőket: •Polietilén (-CH2-CH2-)n - ipari jele (PE)

•Magas sűrűségű PE – HDPE, numerikus kódja 02,

•Alacsony sűrűségű PE – LDPE, numerikus kódja 04, •Lineáris, alacsony sűrűségű PE – LLDPE.

A polietilén az etilén polimerizáció terméke. Többek között csomagolások, táskák, szigetelések, kábelek, saválló vezetékek készülnek belőle, valaminthasználják az építőiparban, a vegyiparban, a játékgyártás és sok egyéb háztartási termék gyártása során.

•Polipropilén (-CH2-CH(CH3)-)n – (PP), numerikus kód 05, A polipropilén a propilén polimerizáció terméke. Mivel igen jól tűri a mechanikai igénybevételt és a szélsőséges hőmérsékleti viszonyokat, széles körben alkalmazzák a vegyiparban, az élelmiszeriparban, vezetékekhez és csomagoló anyagokhoz, valamint számos egyéb termékhez.

AMIT

ELŐÁLLÍTUNK

A végtermék szénhidrogének keveréke, amely felhasználható üzemanyag előállításához, háztartási vegyszerek alapanyagaként, valamint egyéb vegyi termékek (petróleum, viasz, parafin, könnyűbenzin, hígító folyadékok) előállításához. A végtermék részletes laboratóriumi vizsgálata során a következőket állapították meg:

• A termék nem tartalmaz ként vagy kloridot, ezért az ipar számos szektora számára igen értékes.

• Szénhidrogénekből épül fel, relatív magas számú metil csoporttal (-CH2).

• Nem tartalmaz szignifikáns mennyiségű aromás összetevőket (benzol nem kimutatható); nem tartalmaz olyan összetevőt, amely karbonilból és alkoholos csoportokból áll össze, sem kettős, sem hármas kötés nem található benne.

• A szénhidrogének különböző forráspontokkal jellemezhető egyes frakciói desztilláció által elkülöníthetők. Desztilláló berendezés opcionálisan rendelhető a rendszerhez.

• A teljes termelt mennyiséget 100 %-nak tekintve az egyes frakciók javasolt aránya a következő: 300-360 C° 15- 20 % (például viasz), 220- 280 C° 60- 70 % (például könnyű fűtőolaj), 105-140 C° 15-20 % (például hígító).

• A dekarbonizációs katalizátor és thermo-elektromos hőcserélő segítségével jelentős mennyiségű műszaki alkohol termelése realizálható. 

bottom of page